Hahót

Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyenlő (25km) távolságra elhelyezkedő, ezeregyszáz fős település, a 74-es számú főút mellett. Régészeti kutatások által igazolt, hogy Hahót már a késői vaskorban is létező település volt. A középkorban avar település volt a közeli Sárkány-szigeten. A település “folytonosságát” az eddigi kutatások is bizonyítják (pl.: Cseresznyés-dűlőben talált római kori sírok). A terület a XI. század végén, a zágrábi püspökség alapítása idején még jórészt lakatlan, ún. gyepüntúli vidék volt. A település nevét először 1234-ből olvashatjuk, Hoholt alakban. (1356: Haholth; 1456: Hahoth; 1466: Hahowt.) Nevét a Hahót-Buzád nemzetség ősétől kapta, a német származású Hadolt vagy Haholttól. A XIII. századi Magyarország leghíresebb krónikása, Kézai Simon szerint a család felmenői wartburgi nemesek voltak. Thuróczy János történetíró viszont a türingiai orlamundi grófi családból eredeztette. Annak a seregnek az egyik vezetőjétől, melyet III. István hívott be 1162-ben Meissenből (Szászország), a Német-Római Császárságból, a bizánci segítséggel őt a trónjáról elűző nagybátyja, IV. István ellenében (1163). Haholt a magával hozott saját katonasággal leverte a IV. István érdekében fellépő nemzetségek, köztük a Csákok lázadását. Szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott nagyobb részt Zala, kisebb részt Sopron vármegyékben. Szálláshelye volt a település, amely róla a Hahót nevet kapta. Haholttól származik a Bánffy család, mely jelentős hatást gyakorolt Hahót életére. Haholtnak fia volt az a Haholt (Hahold) Buzád (1170-1241), akit Boldog Bánffy Buzádként említenek a leírások.

Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve, a Hahóti Kódex, mely a zágrábi püspöki levéltárjában található. A kézirat 111 lapból áll, s egyenletes, szép írása egyetlen kéz munkájáról tanúskodik, miként a gyakori nagy kezdőbetűk (iniciálék) díszítése is. A könyv maga a nyugati kereszténység kultúrájának szétáradását és egybefonódását bizonyítja az Árpád-kori magyar kultúrélettel. A kódex feltételezhetően a 70-es években íródott, s szól István királyunk, Imre herceg és Szent Gellért kultuszáról.

Hahót bencés rendi apátságának alapjait Hahold Arnold várispán alapította Antiokheiai Szent Margit keresztény vértanú és szűz tiszteletére.

A monostor a veszprémi püspökség alá tartozott, majd Szent László király a hahóti (más néven piliskei) monostort a somogyvári apát főhatósága alá rendelte. A nemzetség három ága a központi birtokon megosztozott, majd később elváltak útjaik. 1234-ben a Hahót nemzetség tagjai II. András király elé járultak, s ő új adományokkal gazdagította a monostort; Arnold ispán Barnakon, Pölöske szigetén, Berzencén, valamint Rajkon kapott újabb birtokot.

1270-ben váratlan esemény történt; V. István király Arnold ispánnak hűtlenségbe esett fiát megfosztotta birtokaitól és a hahóti apátság kegyúri tisztétől, s azt a család egy távoli rokonának adományozta. A monostor lassú sorvadása 1330 körül kezdődött. A XIV. század végén új birtokos családok jelentek meg, mind a Haholdiak rokonai: Himfiek, Bánfiak, Batthyányiak, Héderváriak, majd a Rajki és Sárkány családok. A hahóti apátság – hasonlóan a nagybirtokához – Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedében hanyatlásnak indult. Hahót a XVI. század közepén már nagyon kevés javadalommal bírt. Utolsó bencés papját 1560 körül Sárkány Antal üldözte el vagyoni mesterkedéseivel.

A török hódoltság után Hahóton lassan kialakult a plébániai élet. Sor került a templom restaurálására is.

A háborúkkal tarkított évszázadok nehézségei után a település lassú fejlődésnek indult; 1819-ben már két Hahótot említenek az iratok: Alsó-Hahót és Felső-Hahót. Alsó- és Felsó-Hahót mára teljesen összeépült, 1901-ben egyesítették Hahót néven.

Hahót címere

Csücsköstalpú, arannyal és kékkel harántnégyelt. Felső arany mezejében fekete bölényfej vörös keresztel. Alsó arany mezejében lebegő fekete arany hézagos téglafalból kiemelkedő aranyablakos templomtorony, tetején kettős kereszttel. Jobboldali kék mezejében lebegő arany gabonakéve, mely mögé arany csép és kasza van ferdén odatámasztva.

Baloldali kék mezejében lebegő arany lombos fa. A pajzs alatt lebegő arany szalagon "HAHÓT" felirat szerepel.